Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A HEGY TÖRVÉNYEI

  Nincsenek  kőtáblákba  vésve,  nem  foglalták  őkettörvénykönyvekbe,  de  betartásukon  nemegyszer  emberéletek  múlnak.   Ismeretük  mindenki  számára  hasznos,  aki  a  hegyek  szépséges,  de  részvétlenvilágába  merészkedik,  és  szeretne  épen,  testben-lélekben  felfrisülve  kikerülni  a  természet  viszontagságai valvívott  küzdelemből.

  •  Soha  ne  járj  egyedül  a  hegyekben!   Többször  előfordult  ,hogy  magányos  embert  a  hegyi  ösvényeken  leteperte  a  fáradság,  megtámadták  a  vadállatok,  veszélyeztette  a  hófúvás,  a  fagy,  az  éjszaka; eltévedt,  szomjazott  éhezett  és  belealudt  a  pusztulásba.   Azok  akik  a  hegyekbe  készülődnek,  keressenek  maguknak  az  útra  megbízható  jó  barátokat.

 

  •     A  hegyi  ember  nyáron  se   indul  el  anélkül,  hogy  bakancs  legyen  a  hátizsákjában,  mert  ,  tudja   hogy  a  hó,  a  fagy,  hóvíhar  még  augusztusban  is  utolérheti  odafent,  s    akkor  csakis  a  meleg  öltözet  mentheti  meg  a  fagyástól.

 

  • Tilos  ismeretlen  utakon  elindulni ! Nyáron,  ha  nem  veszítjük  el  fejünket,  ismeretlen  terepen  könnyen  megmenekülhetünk,  ha  folyóvízek  irányát  követjük,  mert  azok  a  síkság  felé  folynak.   Végül  is,  bár  nagy  nehézségek  árán  lakott  településre  érünk.  Télen  viszont  az  eltévedéssel  járó  veszélyek  nagyobbak.  Bármikora  gerincről  lezuhanhat  egy  lavina,  gond  a  hidegben  való   éjszakázás,  a  kiéhezett  farkasok  ólálkodása.   Hidegben  gyorsabban  kimerül  az  ember,    a  hóvíharok  könnyen  eltüntethetik  az  utak,  a  jelzések  minden  nyomát.   Az  ilyen  helyzetbe  kerülők  gyakran  pánikba  esnek,  akaratuk  rendre  lebénul,közömbösség  lesz  úrrá  rajtuk,  meggondolatlanul   leülnek ,  hogy  kissé  ki  fujják  magukat,  s  rendszerint  többé  már  föl  se  tudnak  kelni:  így  végzi  legtöbb  eltévedő.

 

  • A  hegymászás  telyességgel  összeegyezhetetlen  az  alkoholfogyasztással!Aki  hegyi  túrán  alkoholt  fogyaszt,  az  néhány  órai  mászás  után  könnyen  alkoholos  kómába  kerülhet.   A  szesz  előbb  euforiás  állapotot  okoz  amelyben  is  az  ember  könnyen  elérhetőnek  vél  egy- egy  sziklacsúcsot,  vagy  úgy  találja,  hogy  könnyedén  leereszkedhet  egy  szakadékosabb  részen,  egy - egy  mély  horonyban.   És  ha  e  kezdeti  helyzeteken  épségben  túljutottunk,  azt  hihetjük,  hogy  az  alkohol  állított  benünket  talpra,  s  újra  és  újra  húzunk  belőle  egy  egy  adagot.   Ám  az  italtól  a  hegymászo  gyorsan  elveszíti  ellenállását,  természetes  reflexeit,  légzési  ritmusát.   A  fáradság  gyorsan  legyüri,  beáll  a  kimerültség,  ami  odáig  fajulhat,  hogy  az  ittas  leesík  a lábárol  és  kómába  esik.   Ha  ráadásul  szíve  nem  müködik  kifogástalanul,  szövődmények  léphetnek  fel,  s  ha  késik  a  gyors,  szakszerű  segélynyújtás,  a  végkifejlett  tragikus  lehet!

 

  • Hegyen  tudnunk  kell,  hogy  mit  mennyit és  mikor  kell  ennünk!   Csakis  koncentrált  ételeket  vigyünk,  amelyek  nagy   nagy  kaloriatartalmuak  s  kis  helyen  elférnek.   Minden  turistánál  legyenegy  kulacsban  legalább 1 liter  víz,  amit  mindenforrásnál  felfrisíthet.   Szükség  van  még  legalább  két  elegendő  tartalék  élelemre  is.   Ezt  csak  akkor  fogyasztják  el,  amikor  már  minden  más  elfogyott,  s  gazdája  leszakadt  a  csoporttól  vagy  sebesülten  a  hegyek  között  maradt.   Ajánlatos  keveset  enni  és  gyakran.   A  turista  sose  induljon  el  teli  gyomorral,  csupán  1  órával  az  étkezés  után,  másként  elronthatja  a  gyomrát.   Megérkezve  se  jó  azonnal  asztalhoz  ülni,  a   felhevült  szervezetnek  szüksége  van  30 - 40  percnyi  pihenésre.

 

  • A  hegyen  különösen  érvényes :egy  mindenkiért,  mindenki  egyért!    Aki  a  csoportot  vezeti,  az  mindenkiért  felel,  s  mindenki  aláveti  magát  az  ő  döntéseinek.   Senkinek  sem  szabad  elhagynia  a  csoportot  sznobizmusból,  a  csoport  egy  másik  tagjával  való  civakodás  okán  vagy  azért,  mert  úgy  tűnik  neki,  hogy  tud  egy  ,,rövidebb"  utat.   A  csoport  sem  űzhet  el,  nem  közösíthet  ki  valakit,  nem  engedheti  előresietni  vagy  lemaradni,  esetleg  arra  menni,  amerre  az  illető  jónak  látja.   Aki  lassan  halad,  azt  a  többiek  várják  be ;  aki  nem  bírja  a  csomagját  cipelni,  azt    segítsék;  akinek  víze  és  étele  van,  az  kínálja  meg  azt,  akinek  már  nincsen ;  ha  a  szomszédod  fázik,  adj  meleg  ruhát;  ha  esni  kezd,  oszd  meg  vele  essőköpenyedet ;  ha  megijedt,  önts  erőt  belé;  ha  már - már  elhagyta  minden  ereje,  egyik  kezét  vesd  át   a  nyakadon  és  támogassad.   Ha  valaki  összeesik,  a  töbiek  felváltva  cipelik  az  első  menedékhelyig;  ha  valaki  életveszélyben  van,  védd  meg,  akár  az   életed  kockáztatásával  is  anélkül,  hogy  mindenáron  hőstettet  vinnél  véghez.  
  • Ha  a  hegyekben  másokkal  találkozol,köszönj!

 

  • A  hegyen  nem  beszélünk,  nem  kiáltozunk,  nem  zajongunk  Egyeseknek  menet  közben   be  nem  áll  a  szájuk ;  ez  elsősorban  saját  maguk  számára  ártalmas,  hiszen  a  beszéddel  háromszor  jobban  kifáradnak,  mint  ha  halgatnának.  A  felelőtlen  értelmetlen  rikoltozástól  megijedhetnek  az  állatok,  pl.  a  kőszáli  kecskék,  s  menekülés  közben  kő-vagy  hólavinát  índíthatnak  el.   A  hegyi  kiáltozás  különben  segélykiáltást  jelent.   Valahányszor  kiáltás  hangzik  fel,  a  környéken  levők -  menedékházak  gondnokai,  hegyimentők,  vadászok,  más  tapasztalt  turisták -  a  legrosszabra  gondolnak  és  azonnal  menteni  igyekeznek.
  • Aki  szereti  a  hegyet,  az  óvja  is !
  • Ne  rongáljuk  a  turistajelzéseket  és  a  többi  tájékozodási  jeleket!
  • A  hegyekbeli  védkunyhókra  vigyázzunk;  sok  esetben  életmentőink!
  • Ha  egy  menedékházba  értünk,  írjuk  be  nevünket  a  turistanyilvántartóba.( a  helyet,  ahonnan  jöttünk,  távozásunk  időpontját  és  a  további  útvonalat!).
  • Tartsuk  be  minden  menedékház  rendszabályait.
  • Csak   jelölt  útvonalakon   közlekedjünk !
  • Télen   a  hóborította  hegyekben  a  lavinaveszély  mindennapos  jelenség !
  • A  hegymászó   tanulja   meg   az   elsősegélynyújtás   alapismereteit !

 

  • Jó tudni hogy . . .  Csendes,  tartós  esőreszámíthatunk,  ha :

  Egyenletes,  vékony  felhőréteg  vonul  fel  az  égen  délnyugati  vagy  nyugati  irányból;

-   Ez  a  felhőréteg  lassan   eltakarja  a  Napot  vagy  a  Holdat,  de  azok  fénye  átvilágít  a  felhőkön.

. . .  Az  időromlásának  jele,  ha  a  látási  viszonyok  egyre  romlanak,  a  távoli  tárgyak  elmosódnak  majd  eltűnnek  a  távoli  hangok  fölerősödnek,  nyugtalanság  figyelhető  meg  az  állatok  viselkedésében.

. . .  Zivatar,  záporeső  várható,  ha :

-   Erősen  fülledt  a  levegő,  erős  izzadékonyságot  okozva ;

-   Az  éjszakai  lehűlés  elmarad,  és  este,  reggel  egyforma  a  hőmérséklet ;

-   Kora  hajnalban  különleges  alakú  felhők  jelennek  meg  az  égen,  majd  gyorsan  eltűnnek ;

-   Dél  tájban  a  gomolyfelhőzet  nagyon  gyorsan  növekszik,  s  fokozatosan  beborítja  az  eget.

. . . A  rossz  idő  tartósulását  jelzi,  ha  zivatar  után  csendes  eső  jön  s  az  égbolt  felhős  marad. 

. . .Szép  időt  jelent,  ha :

-   A  szélerő  napi  járása  szabályos,  vagyis   délelőtt   kissé  erősödik,  majd  délután  enyhül  s  éjjelre  eláll ;

-   Nem  túl  korán  kis  gomolyfelhők  jelennek  meg  az  égen,  amelyek  csak  lassan  növekszenek,  és  

teljesen  egyformák,  majd  estére  ellaposodnak  és  eltűnnek ;

-   Az  erdőben  nappal  sokkal  hidegebb  van,  éjjel  viszont  lényegesen  melegebb,  mint  a  szabad  mezőn ;

-   A  napnyugta  nem  túl  színes,  inkább  sárgás,  mint  vörös ;

-   A  csillagok  fénye  nyugodt ;

-   A  látási  viszonyok  délelőtt  rosszak,  de  estefelé  megjavúlnak ;

-   Este  és  éjszaka  a  hegyekben  melegebb  van,  mint  lent.

. . . A  bőséges  harmat  -  ami  erős  esti  lehűlésre  keletkezik  -  a  tartós  szép  idő  jele. 

. . .Az  északi  szél  hideget,  nyáron  zivatart,  télen  rendszerint  havazást  hoz.   Az  eg- két  napig  eltartó

 északi  szél  viszont  javulást  ígér.

. . .Az  északkeleti  szél  száraz,  derült  idő  előjele,  ha  napokig  tart.   Nyáron  a  meleg  fokozodását,  télen

 pedig  tartós  hideg  beálltát  jelenti

. . .  Ha  a  keleti  szél  nem  tartós  és  átfordul  délkeleti  vagy  északkeleti  irányba,  az  száraz  idő  előjele.  

Nyáron   általában  nagy  meleget,  télen  hideget  jelez.

. . .A  déli  szél  esőt  és  melegedést  ígér,  és  télen  tartós  ködöt.

. . .A  délnyugati  szél  esőt  hoz,  olykor  azonnali  lehűlést  okoz,  máskor  több  napos  melegedést.

. . .A  nyugati  szél  esőt,  nyáron  zivatart  jelent,  kivált,  ha  délről  fordul  nyugatira.   Télen  enyhíti  a  hideget,

 nyáron  mérsékeli  a  meleget.

. . .Az  északnyugati  szél  nyugtalan,  változó  jellegű  időt  hoz,  nyáron  lehűlést  záporokkal,  zivatarral,  télen

 gyakran  enyhűlést.